Effemine Peerformance
kedd, február 15th, 2011Legutóbbi tréningünk a Budapest Bank és a Peerformance jóvoltából az önismeret témája körül forgott. Az előadás első felében arról beszélgettünk Varga Gabriella pszichológusnővel, hogy mit jelent és miért fontos „önmagunknak lenni”. Íme, a válasz: Az emberek többsége valószínűleg már kitöltött élete során legalább egy önismereti tesztet. Nem is csoda, hiszen mindenkit hajt a kíváncsiság, szembesülni szeretnénk saját énünkkel. Önmagunk ismerete magabiztossá, határozottá tesz minket. Ezért az önismeret fontos szerepet játszik abban, hogy mennyire tudunk érvényesülni életünk során.
A nap legtanulságosabb része talán az volt, amikor tulajdonságaink alapján kategóriákba kellett sorolnunk magunkat. Mindnyájan négy fő szín közül választhattuk ki a hozzánk leginkább passzolót, majd összeírtuk a ránk jellemző pozitív és negatív tulajdonságokat. A csoportok: kék, piros, zöld és sárga voltak, azaz szabálytisztelő, domináns, kitartó és vezető.
Miután kiveséztük, hogy ki miért sorolta magát a pirosakhoz, kékekhez, sárgákhoz vagy zöldekhez, megkaptuk az előző nap kitöltött tesztjeink eredményét, amelyekből kiderült, hogy melyik személyiség-csoportba/csoportokba tartozunk valójában, valamint milyen a természetes és a felvett, vagyis mások előtti viselkedésünk. Saját eredményei mindenkit megleptek.
Tulajdonképpen, hétköznapi dolognak számít az, hogy valakit rosszul ítélünk meg, mert –akár tudatosan akár tudattalanul-, de másként viselkedik idegen társaságban. Egyikünk sem gondolta volna azonban, hogy neki is van felvett viselkedése, vagy, hogy a valóságtól eltérő önképet alakított ki magáról.
Ezen a napon azonban megtanultuk, hogy igazából nem az a fontos, hogy ki mennyire domináns, szabálykövető vagy éppen kitartó, a lényeg az, hogy tisztában legyünk saját jellemvonásainkkal, határainkkal, megtanuljuk helyesen kezelni őket, és ezek alapján találjuk meg a helyünket mások között. Márai Sándor írja: „A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos; önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás.”
Azt hiszem, a fenti sorok jól összefoglalják a tréninggel kapcsolatos élményeinket. Az önmagunkkal való „találkozás” élménye olykor ijesztő vagy megdöbbentő lehet, ugyanakkor nagyon tanulságos. Végül egy vegyes érzelmekkel teli, de összességében jó hangulatú napot zártunk le és olyan következtetésekre juthattunk saját viselkedésünkkel kapcsolatban, amelyek később az élet minden területén hasznunkra válhatnak.
Szabó Zsófia


