A nők megmentik a világot?
csütörtök, december 23rd, 2010„A 21. század sokak szerint a nőké lesz. Egyre több komoly ember és kutatás állítja, hogy a világ gazdagabbik felén a válságból, a szegényebbik felén pedig a nyomorból a kiutat a nők gazdasági döntései jelentik.” – így kezdi sorait a decemberi Elle magazinban Bombera Krisztina.
Gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy a fogyasztói társadalom fellendüléséhez, virágzásához nagyban hozzájárultak a hölgyek azáltal, hogy beálltak a pénzkeresők sorába. Gondoljunk csak bele, hogy egy egykeresős család hogyan engedhetné meg magának azt a mértéktelen fogyasztást, amit ma nyugaton nap mint nap megtesznek. Vagy nézhetjük a kínálati oldalról is: hogyan lennének képesek csupán a férfiak a javak előállítására?
Válság van a fejlett országokban, egy milliárd ember éhezik a fejlődő világban, több a nők ellen elkövetett erőszak, mint a világháborúk alatt volt. Mégis hogyan kerül a nő a világmegmentő szerepébe, és miért lehet a 21. század gazdasági motorja?
„Elsősorban azért, mert a nők pénztárcája ma már nem üres, sőt tartalma egyre inkább növekszik, ez a jövedelem-növekedés pedig egy hatalmas feltörekvő piacot jelent. Kétszer akkora, mint Kína és India, a két legdinamikusabban fejlődő gazdaság növekedése együttvéve” – írja Bombera Krisztina. Óriási piac, óriási fogyasztás: globálisan nézve elmondható, hogy az elköltött pénz kétharmada a nők kezében van (18 ezer milliárd dollárból 12 ezer milliárdról nők döntenek). Tények támasztják alá, hogy ezt a pénzt a gyengébbik nem képviselői sokkal tudatosabban használják fel, társadalmilag megfontoltabb célokra, olyan javakra költik, amelyek a fenntartható fejlődést is szolgálják: egészségmegőrzés, oktatás, stb.
Mégis a magasabb szintű döntéshozatalba ma is kevés nő szól bele. Gondoljunk csak a parlamentekben, kormányokban a női helyek arányára. Nem kell messzire mennünk, Magyarországon kevesebb, mint 10 százalék a női képviselők száma. Azokban az országokban, ahol bevezették a kvótát, – ezáltal több hölgy foglal helyet a képviselőházakban – nagyobb hangsúlyt kaptak a költségvetésben a családok jólétével összefüggő intézkedések, mint például a gyermekjóléti szolgáltatások, egészségügy, oktatás, nők munkaerő-piaci visszahelyezkedésének segítése szülés után, és még sorolhatnánk. Ezek olyan intézkedések, amelyek egy társadalom hosszú távú érdekeit szolgálják, és köztudott, hogy a gazdaság stabilitása és annak fenntartása hosszú távon érhető el.
Kutatások támasztják alá azt is, hogy a női vállalkozások jobban működnek, több profitot hoznak, ugyanis a hölgyek kevésbé kockázatvállalóak, hosszabb távon gondolkodnak, mint férfi társaik. A fejlődő világban a mikrohiteleket a hölgyek tudatosabban használják fel, és hamarabb vissza tudják azt fizetni. Mégis elmondható, hogy a nők vállalkozó kedve igen alacsony, aminek kiküszöbölésére már számos szervezetet hoztak létre.
Az a véleményem, hogy az egyensúly az az állapot, amiben egy ember és a világ a legjobban működik. Nem kell kiszorítani a férfiakat a vezetésből, nem kell több nő a parlamentbe vagy a vállalatok élére, mint férfi. Csak helyet kell adni a hölgyeknek is, hogy jobban tudjunk koncentrálni olyan kérdésekre, amelyek az utóbbi időben háttérbe szorultak, és nyilvánvalóvá vált, hogy elengedhetetlenek a további fejlődéshez, előrelépéshez. Ehhez viszont nem a férfiakat kell visszafogni, hanem elérni azt, hogy a nők nagyobb bátorsággal induljanak el egy vezetői pozícióért, és elhiggyék, hogy legalább olyan alkalmasak rá, mint férfitársaik. Tudatosítani kell bennük, hogy a karrier nem egyenlő a család, gyermekvállalás feladásával.
Barabás Lenke
