Királylányok és karrier? Nemi sztereotípiák a magyar gyerekkönyvekben

A gender, azaz a társadalmi nem forradalmával életünk egyre több területén találkozhatunk. A dolgozó nő számára a gender nem csak a munkaerőpiaci egyenlőség kérdéskörén belül jelenhet meg, hanem a jövő generációjának világnézeti formálásában is fontos szerepet kap! Az egyének biológiai neme alapján tulajdonított személyiségvonásaira, viselkedésformáira és nemi szerepeire vonatkozó sztereotípiákat nem feltétlenül csak felnőtt korban érdemes vizsgálni!

Az önmegvalósítás lépcsőin felfelé haladva számtalan olyan előítélettel szembesülünk, amely társadalmi nemünkhöz köthető. Felmerül a kérdés, hogy mikor vagyunk még időben ahhoz, hogy ezeknek az előítéleteknek az útjába állhassunk? Pálóczi Bence, a Budapesti Corvinus Egyetem szociológia szakos hallgatójának társadalmi nem kérdéskörében végzett kutatása a magyar mesékben megjelenő nemi sztereotípiákkal kapcsolatosan választ adhat a kérdésünkre. Eredményei azt bizonyítják, hogy már kisgyermek korban is érdemes odafigyelni, hogy milyen könyveket adunk a gyerekek kezébe!

-532827_w650h379

Biztosan Ti is fel tudjátok idézni, hogy kedvenc meséitekben milyen szerepekben találkozhattatok a női nemmel: az én kedvenc meséimben legtöbbször az oltalomra szoruló hercegnők voltak a főszerepben, akik végül a hős férfi karjai közt találták meg a boldogságot, miután az megmentette őket. De tényleg csak ennyire vagyunk hivatottak? Milyen jellegzetességek figyelhetők meg a magyar mesékben a társadalmi szerepeket illetően? Igaz-e, hogy a férfiak hangsúlyosabban és leginkább cselekvő szerepben jelennek meg a mesékben, míg a nők számára leginkább passzív, az otthon melegének megteremtésére és a család vágyainak kielégítésére irányuló szerep  jutott?

16731395_1474834285873793_665675296_o

Bence a szakmai szervezetek által a TOP 50 legszínvonalasabbnak tartott műből választott ki 19 könyvet és arra jutott, hogy a világ más országaiban végzett kutatásokhoz hasonlóan hazánkban is a férifiak dominálják a gyerekkönyveket! A vizsgált kötetek 42,1 százalékában a könyvcímekben lévő karakterek férfiak voltak, női címszereplővel csak 15,8 százalékban lehetett találkozni. Ezek után nem meglepő, hogy a főszereplők esetében hasonló, sőt némileg aránytalanabb a helyzet: a vizsgált 19 könyvből 10 könyv főszereplője férfi és csak 4 könyv főszereplője nő! Ennél is erősebb a fiúk és férfiak jelenléte, ha a gyerekkönyvek összes szereplőjét és az illusztrációkat nézzük. Az összes karakter 69 százaléka férfi volt – állapította meg Pálóczi Bence.

Pálóczi Bence TEDx Youth teljes előadásaPálóczi Bence TEDx Youth teljes előadása

A foglalkozások típusait tekintve a szerzők a férfiakat sokkal árnyaltabban jellemezték, mint a nőket. A férfiak 42 különböző munkában jelentek meg, ehhez képest a nők csupán kilencben. A női munkakörök – egy orvostól és egy kötéltáncostól eltekintve – csak a kereskedelmi és szolgáltatási szektort, valamint az oktatást fedték le. A férfiak több vezető pozíciót töltöttek be: múzeumigazgatóként, miniszterként, étteremvezetőként is feltűntek, de láthattuk őket kőművesként, szobafestőként és más mesteremberként. Megjelentek őrző-védőként, ellenőrként vagy éppen edzőként, de ugyanígy művészeti pályán és az egészségügyben is, tehát azt mondhatjuk, hogy a szerzők a férfiak számára jóval tágabb palettát vonultatnak fel a karrierválasztásban!

Az elemzett gyermekkönyvekben általános, hogy a fiúk kalandoznak, utaznak, problémákat oldanak meg. A lányok kertészkednek, sétálnak, élvezik az időjárást és passzívan várnak a királyfira. Bence kutatásában vázolt példák azt mutathatják a gyerekeknek, “hogy a lányok egyetlen feladata az, hogy a fiúk bátor és aktív életét támogassák, azáltal, hogy a fiú által nem szeretett tevékenységeket elvégzik”.

A vizsgált könyvekben a szülő-gyermek kapcsolatok elemzése rámutat arra is, hogy az anyák több esetben gondoskodnak a gyermekeikről, többször látnak el mindennapi feladatokat gyermekükkel kapcsolatban, az apák pedig többször látják el a kereső szerepet, de az nem mondható ki, hogy az apa többször tűnne fel fegyelmező szerepben. Összességében a magyar gyerekkönyvekben azt a végkövetkeztetést vonhatjuk le, hogy “az anyák jók a gyermeknevelésben, a házimunkában, a férfiak pedig dominánsak, és még a matematikatudásuk is figyelemre méltó”!

Bence eredményei alátámasztják a nemzetközi eredményeket, miszerint a gyerekkönyvek lapjain az anyákat és apákat is sztereotip nemi keretek között ábrázolják: az apák sokkal szélesebb körben foglalkoztatottak, így megőrzik a családfenntartó szerepet, és az anyák többször végeznek gondoskodó, gyermeküket ellátó feladatokat.

16731571_1473848605972361_899976476_o

A 21. század karrierét is szeme előtt tartó családanya képlete tehát a gyerekkönyvek példáján keresztül alapvetően hibásnak tekinthető? A magam nevében hiszek abban, hogy a kettőnek nem kell elválnia egymástól, és egy nő szerepe nem csak az otthon melegének és a családi hangulat megteremtésének biztosításából áll! Az Effemine “Sikeres élettörténetek” c. előadássorozata lehetőséget ad arra, hogy megcáfoljuk a fentieket, így az előadások során olyan sikeres nők karrierútjával és magánéletével ismerkedhetsz meg, akik ezeket az akadályokat nap mint nap hátuk mögött hagyva lavíroznak a családanya és a vezető szerep között! További részleteket a Facebook oldalunkon találsz, kövesd eseményeinket és tarts velünk a továbbiakban is!

Pálóczi Bence előadását legközelebb élőben, az Ezer Gyerek Egyesület „Európai polgárok hálózata a nemek közötti egyenlőségért és a fenntartható jövőért” című projektjének kapcsán is meghallgathatjátok! További részleteket itt találtok!

 Horváth Rebeka

About the author: Lippai Maja

Szólj hozzá!

Az email címed nem hozzuk nyilvánosságra.